A tavaszi hadjárat és győzelmek
1849 elején szörnyű helyzetben volt az ország. Az országgyűlés és az OHB Debrecenbe költözött, a magyar csapatokat a Tiszántúlon vonták össze. A kápolnai csataveszteség (február 27.) után úgy tűnt, vége van.
De aztán jött a fordulat! Görgei Artúr főparancsnokként kidolgozott egy haditervet, és 1849 áprilisában ellentámadás kezdődött.
A tavaszi hadjárat győzelmek sorozatát hozta: Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló - minden csatában nyertek a magyarok! Az április 6-i isaszegi győzelem visszahozta a Duna-Tisza közét.
Csúcspont: 1849. május 21-én a honvédsereg visszafoglalta Budát! Windisch-Grätz serege Bécs felé hátrált, és az ország nagy része felszabadult.
Sajnos az ellenség főseregének bekerítése nem sikerült, de a sikerek Kossuthot és Ferenc Józsefet is cselekvésre késztették. Kossuth a teljes függetlenség felé lépett, Ferenc József pedig orosz segítséget kért.