Előzmények és a villámháborúk évei $1939-1941$

Képzeld el, hogy Hitler mint egy sakkmester lépésről lépésre építi fel stratégiáját. Németország módszeresen felrúgja a versailles-i béke minden rendelkezését: 1935-ben visszaállítja a hadkötelezettséget, 1936-ban visszafoglalja a Rajna-vidéket, majd 1938-ban végrehajtja az Anschlusst és megszerzi a Szudéta-vidéket.

Hitler diplomáciája zseniális és veszélyes egyszerre. Szövetséget épít ki Mussolinivel (Berlin-Róma tengely), majd létrejön az Antikomintern paktum Japánnal és Olaszországgal. A döntő lépés a Molotov-Ribbentrop paktum 1939 augusztusában - ezzel Hitler biztosítja, hogy ne kelljen két fronton harcolnia.

1939. szeptember 1-jén Hitler megtámadja Lengyelországot, szeptember 3-án pedig Anglia és Franciaország hadat üzen. A villámháború taktikája működik: Varsó 28 nap alatt elesik, majd következik a "furcsa háború" nyugaton, végül 1940-ben Franciaország is kapitulál. Churchill átveszi a brit vezetést, és Anglia egyedül marad szemben a náci Németországgal.

Fontos megjegyezni: Ez az időszak mutatja meg, hogy a demokratikus hatalmak késve ismerték fel Hitler valódi szándékait.

A háború második szakasza $1941-1943$

1941 mindent megváltoztat. Hitler június 22-én megtámadja a Szovjetuniót a Barbarossa tervvel - ez a végzetes hiba lesz. A villámháború ezúttal nem működik, mert a szovjetek hatalmas tartalékokkal rendelkeznek és december elején ellentámadásba lendülnek.

December 7-én a japánok Pearl Harbor-t támadják meg, ezzel az USA is belép a háborúba. Most már valóban globális konfliktusról beszélhetünk. Létrejön az antifasiszta koalíció - Amerika, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és további országok szövetsége.

A döntő fordulat a sztálingrádi csata (1942. augusztus - 1943. február). Ez hatalmas szovjet győzelem, amely megállítja a német előrenyomulást a keleti fronton. Közben Észak-Afrikában is fordul a kocka: El-Alameinnél Montgomery legyőzi Rommelt.

1943 a fordulat éve - a németek először kénytelenek hátrálni, és összeomlik a német legyőzhetetlenség mítosza. Ez pszichológiailag is óriási jelentőségű.

Tudtad? A sztálingrádi csata a történelem egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, amely eldöntötte a háború kimenetelét.

Az antifasiszta szövetség támadása $1943-1944$

Most már a szövetségesek támadnak minden fronton. A Vörös Hadsereg 1943-ban 350 ezer km²-t foglal vissza a németektől, és 1944 nyarára szinte az egész Szovjetunió felszadul.

Olaszországban 1943 nyarán partra szállnak az angol-amerikai csapatok. Mussolinit letartóztatják, Olaszország fegyverszünetet köt, de a németek megszállják az ország nagy részét. Rómát csak 1944 nyarán sikerül felszabadítani.

A teheráni konferencia (1943. november) kulcsfontosságú: Churchill, Roosevelt és Sztálin megegyeznek a közös stratégiában. A legfontosabb döntés: 1944 nyarán új frontot nyitnak Nyugat-Európában.

1944. június 6. - a D-nap! A normandiai partraszállás Eisenhower vezetésével megindul. 1944 végére egész Franciaország felszadul. Közben a keleti fronton is dől minden: Románia és Bulgária kiválik a háborúból, sőt a szövetségesek oldalára áll.

Emlékezz: 1944-re a németek már három fronton harcolnak - keleten, nyugaton és Olaszországban. Ez fenntarthatatlan.

A győzelem éve: 1945

1945 elejére a szövetségesek elérték a háború előtti német határokat. Most már nem a háború kimenetele a kérdés, hanem a háború utáni rendezés.

A jaltai konferencia (1945. február 4-12.) döntő jelentőségű: Churchill, Roosevelt és Sztálin meghatározza Európa jövőjét. Megegyeznek az ENSZ működésében, a Szovjetunió belépéséről a Japán elleni háborúba, és lefektetik az európai rendezés alapelveit.

Ez a konferencia gyakorlatilag eldönti a háború utáni világrendet és Európa felosztását. A "Nyilatkozat a felszabadított Európáról" papíron demokratikus elveket hirdet, de a valóságban a szovjet befolyási övezet kialakulásának alapjait teremti meg.

Fontos: Jalta nemcsak a II. világháború végét jelentette, hanem a hidegháború kezdetét is előkészítette.