Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
Képzeld el, hogy egyetlen nap alatt megváltoztathatod az országod történelmét! Pontosan ez történt 1848. március 15-én, amikor Petőfi Sándor és társai forradalmat robbantottak ki Pesten.
A forradalom előzményei egyértelműek voltak: a reformkor alatt egyre többen követelték a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és a népképviseletet. A Habsburg Birodalom válságban volt, és a párizsi februári forradalom híre végleg felbátorította a magyar radikális ifjúságot.
Március 15-én a pesti fiatalok - Petőfi, Jókai Mór, Irinyi József - tömeget mozgósítottak. Elszavalták a Nemzeti dalt, ismertették a 12 pont követeléseit, és ami a legfontosabb: vér nélkül győzött a forradalom. Kinyomtatták a dokumentumokat Landerer nyomdájában, és kiszabadították Táncsics Mihályt.
Az áprilisi törvények megteremtették a polgári Magyarország alapjait. V. Ferdinánd király szentesítette őket, így létrejött a felelelős magyar kormány Batthyaˊny−kormaˊny, megszűnt a jobbágyság, és mindenki fizetett adót.
Fontos tudnod: Az áprilisi törvények voltak azok, amelyek ténylegesen megteremtették a modern Magyarország alapjait - ezek a változások még a szabadságharc leverése után is megmaradtak.
A szabadságharc 1848 őszén kezdődött, amikor a Habsburgok fegyverrel léptek fel. 1849 tavaszán a honvédsereg fantasztikus győzelmeket aratott (Isaszeg, Vác, Komárom), és április 14-én kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották.
Sajnos az orosz cári intervenció eldöntötte a harc sorsát. 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert. A megtorlás kegyetlen volt: október 6-án 13 honvédtisztet kivégeztek Aradon, Batthyány Lajost pedig Pesten. Bár Magyarország elvesztette önállóságát, a polgári átalakulás eredményei megmaradtak, és a szabadságharc emlékezete megerősítette a nemzeti identitást.