A versailles-i békekonferencia és a német békeszerződés
Képzeld el, hogy 1918-ban mindenki már a háború befejezését akarja, de senki sem ért egyet abban, hogyan legyen ez igazságos. Wilson amerikai elnök 14 pontjában még szép terveket vázolt fel - mint a titkos diplomácia megszüntetése vagy a Népszövetség létrehozása.
A párizsi békekonferencia 1918 januárjában azonban bosszúvágyó hangulatban zajlott. Nem véletlenül tartották a versailles-i tükörteremben, ahol 1871-ben Németország kiáltotta ki császárságát! A vesztes országok nem is vehettek részt a tárgyalásokon - csak aláírhatták, amit elé tettek.
A "Négy Nagy" - Wilson, Lloyd George, Clemenceau és Orlando - mind mást akart. Franciaország totálisan meg akarta törni Németországot, Anglia a német tengeri hatalmat és gyarmatokat célozta meg, míg Amerika már a német szerződés után ki is vonult.
Fontos! A német békeszerződést 1919. június 28-án írták alá - pontosan a szarajevói merénylet ötödik évfordulóján.
Az 1919-es német békeszerződés brutálisan súlyos volt: Elzász-Lotharingia visszakerült Franciaországhoz, a Rajna-vidéket demilitarizálták, Danzig szabad város lett. Németország elveszítette összes gyarmatát, hadseregét 100 ezer főre korlátozták, és 130 milliárd márka jóvátételt kellett fizetnie.