A Szózat elemzése
1836-ban írta ezt a remekművet, 12 évvel a forradalom előtt - szinte megjósolta a közelgő nemzeti megpróbáltatásokat. A műfaja óda, azaz ünnepélyes, emelkedett hangvételű vers, amely a magyar nemzethez szól.
A vers keretes szerkezetű: az első és utolsó két versszak majdnem azonos, de a végén a "légy" felszólító ige kerül előre. Ez hangsúlyozza, hogy cselekedni kell a hazáért, nem elég csak szeretni.
A középső részek három időszakot járnak be: a dicső múltat (Árpád hadai, Rákóczi szabadságharca), a nehéz jelent ("Megfogyva bár, de törve nem") és a jövő két lehetőségét - a boldogságot vagy a pusztulást. A romantikus túlzás szerint ha elpusztulunk, "a nagyvilág népei" megsiratnak bennünket.
Romantikus elemek: szenvedélyes hazaszeretet, túlzások, a valóságtól való elszakadás a jövőképben, és a dicsőséges múlt idealizálása. Ezek mind jellemzőek a romantika korának nemzeti költészetére.
Vizsgatipp: A Szózat szerkezete és romantikus jellemzői gyakori vizsgakérdések!