Az ország három részre szakadása (török kor)
II. Lajos mohácsi halála után két király is igényt tartott a magyar trónra. A keleti részen Szapolyai János erdélyi vajda, míg nyugaton Habsburg Ferdinánd koronáztatta magát királlyá.
A két uralkodó között évtizedekig tartó háború robbant ki. Szapolyai János, mivel katonailag gyengébb volt, török szövetségre szorult és vazallusa lett az Oszmán Birodalomnak. A szultán azért támogatta, mert fő célja Bécs elfoglalása volt.
1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát, ami végleg megpecsételte az ország sorsát. Ezután jött létre a három részre szakadt Magyarország: a Habsburg Magyar Királyság nyugaton, az Erdélyi Fejedelemség keleten, és középen a török hódoltság.
Fontos tudni: A hódoltság területén Buda lett a központ, ahol a budai pasa uralkodott. A janicsárok utánpótlását a balkáni népek gyermekadójából biztosították, míg a defterdárok adószedőként működtek.
A szétszakadt országrészeket a kereskedelem tartotta össze - különösen Debrecen és Kecskemét marhakereskedelmének köszönhetően. A hódoltság területét gyakran sújtották háborúk, és váltságdíjakat követeltek az előkelőbb foglyokért.