A tetőpont és a mű mondanivalója
A történet csúcspontja Mario pincér színpadra hívása. A rokonszenves fiatalembert - akit a gyerekek is szeretnek - Cipolla különösen kegyetlenül megalázza. Kigúnyolja viszonzatlan szerelmét, majd a szeretett lány szerepében csókot kér és kap tőle.
Mario magához térve lelövi a varázslót. Ez a hirtelen fordulat nem bosszú, hanem az emberi méltóság védelme. Mann erkölcsileg nem ítéli el a tettet - sőt, ez lett volna a helyes reakció már sokkal korábban is.
A mű ellentétes parabola: példázat arról, hogyan jön létre és működik a diktatúra. Cipolla a demagóg diktátor megtestesítője, a közönség pedig a megalkuvó tömeget jelképezi, amely elfogadja, sőt igényli az erőszakos módszereket.
A legfontosabb tanulság egyszerű: az embereket nem szabad megalázni, legszentebb érzéseikből nem lehet csúfot űzni. Az ellenállás nemcsak jog, hanem kötelesség is az emberellenes cselekedetekkel szemben.
Lényeg: A fasizmus szó ugyan nem szerepel a műben, de éppen ez teszi általános érvényűvé és időtálóvá a figyelmeztetést.