A magyar reformkor (1830-1848)

A reformkor alapvetően megváltoztatta Magyarországot. Az öt fő cél között szerepelt a jobbágyfelszabadítás, a földesúri vélés megszüntetése, a modernizáció, az oktatásfejlesztés és a magyar államnyelv bevezetése.

1844-ben már virágzott a sajtóélet. A Tudományos Gyűjtemény tudományos témákkal foglalkozott, az Athenaeum irodalmi és kulturális lapként működött, a Pesti Divatlap pedig vegyes tartalmakat közölt. Ezek mind a nemességet célozták meg olvasóként.

A színházi élet is átalakuláson ment át. A Nemzeti Színház állandó hellyel és fix társulattal rendelkezett, ami nagy előrelépés volt a korábbi német nyelvű előadásokhoz képest.

A Kisfaludy Társaság és az MTA elődje célirányos pályázatokkal és szervezett irodalmi élettel támogatták a magyar kultúrát.

Fontos: A reformkor célja a magyar kultúra és nyelv megerősítése volt minden területen.

Bánk bán (1812)

Katona József drámája izgalmas történetet mesél el az alkotás folyamatáról. 1812-ben írta meg, 1814-ben nevezte be pályázatra, majd hosszú út vezetett a bemutatóig 1820-ban. 1858-tól azonban betiltották a darabot.

A dráma három típusba sorolható egyszerre. Konfliktusos, mert szereplők között állandó ellentét feszül. Középpontos, mivel Bánk áll a központban. Kétszintes, mert egyszerre zajlik a politikai és magánéleti konfliktus.

A konfliktusrendszer világosan mutatja az ellentéteket. Az egyik oldalon Bánk, Péter, Melinda, Mihály, Simon és Tiborc állnak. A másik oldalon Gertrudis, Ottó, Biberach és Zadora képviselik az ellenséges erőket. Endre különleges helyet foglal el, mert átlép a táborok között.

Érdekes: A dráma központi témája Bánk belső meghasonlása a haza és Melinda között.

Főbb szereplők elemzése

Gertrudis a dráma egyik legmarkánsabb alakja. Határozott, céltudatos, de egyben zsarnoki és gőgös is. Hatalomέhes természete végül a vesztét okozza, mert hatalmát arrogánsan használja fel.

Bánk teljesen más karaktert képvisel. Magányos hős, aki köztiszteletben áll, és a dráma csúcspontját jelenti. Belső konfliktusa a haza és Melinda között feszül, ami döntésképtelenné és zavarodottá teszi.

Endre királyfi szintén belső küzdelmet vív, de az ő esetében a haza és a hitvesi gyász között. Érdekes módon erőteljesen nemes karakterként jelenik meg, aki képes felülemelkedni a sérelmeken.

Endre karaktere fontos üzenetet hordoz a népnek a király személyiségével kapcsolatban, megmutatva, hogy a vezetők is emberi érzésekkel rendelkeznek.

Tipp: Vizsgán gyakran kérdezik Bánk belső konfliktusát - ez a haza és szerelem közti választás!

Kölcsey Ferenc (1790-1838)

Kölcsey élete három szakaszra osztható, és mindegyik más-más stílusjegyeket mutat. A Debreceni Kollégiumban tanult, majd 1832-ben Szatmár megye képviselője lett, de 1834-ben lemondott a jobbágyügy miatt.

Első szakasza $1823-ig$ a szentimentalizmus és klasszicizmus jegyeit viseli. A második szakasz (1823-1836) érett verseit és műveit tartalmazza. A harmadik szakasz (1836-38) a reményvesztettségről szól.

1823-ban jelentős fordulat történt Kölcsey költészetében. A "Vanitas vanitatum" (hiábavalóság hiábavalósága) gondolata áthatja műveit. Oximoron alakzatot gyakran használ, ami egymást kizáró fogalmak összekapcsolása.

Érvelő szövegeit három részre építi fel: tétel, alátámasztás, következtetés. Ez a logikus felépítés jellemző mind prózai, mind költői műveire.

Fontos: 1823 Kölcsey pályájának fordulópontja - ettől fogva filozófiaibb lesz a költészete.

Kölcsey költői eszközei

A Himnusz (1823) több irodalmi hagyományt ötvöz. Idő- és értékszembesítő verstípus, ami ódaként kezdődik, majd himnusszá alakul. Szimultán formát használ, ami időmértékes és hangsúlyos verselést kombinál.

A "Captatio benevolentiae" fontos retorikai eszköz Kölcseynél. Ez azt jelenti, hogy a szónok megpróbálja megnyerni a közönség jóindulatát, mint ahogy a Himnusz is teszi.

A Jeremias-motívum Jeremiás próféta siralmaira utal, ami a magyar sors siratását jelenti. A rímelés pedig a Rákóczi-nótára emlékeztet $nép-tép-lep-szép$.

Az idő- és értékszembesítő vers lényege, hogy a gazdag múltat a szegény jelennel állítja szembe. Ez az ellentét adja a Himnusz fő feszültségét is.

Megjegyzés: A szimultán verselés Kölcsey találmánya - egyszerre használ időmértéket és hangsúlyt.

Zrínyi-versek

A Zrínyi dala (1830) lírailag párbeszédes formában íródott. Ez azt jelenti, hogy a költő belső vitáját párbeszéd formájában fejezi ki, ezt hívjuk "levetített belső vitá"-nak.

A Zrínyi második éneke (1838) már más hangulatot tükröz. Itt jelenik meg a sors fogalma, ami antik görög eredetű és még az isteneknél is hatalmasabb végzetet jelent.

A "Sors bona nihil aliud" = "jó sors, semmi más" latin mondás fontos gondolatot fejez ki. Ez a stoikus bölcselet hatását mutatja Kölcsey későbbi verseiben.

A párbeszédes vers forma lehetővé teszi, hogy egy vagy több szereplő révén mutassa be a költő dilemmáit. Ez sokkal hatásosabb, mint a közvetlen megszólalás lenne.

Érdekes: A "levetített belső vita" azt jelenti, hogy a költő saját gondolatait más szereplő szájába adja.

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

Vörösmarty pályája három jól elkülöníthető szakaszra bontható. Pusztanyéken született, 1817-ben nevelő lett, és beleszeretett Perczel Adélba. 1820-ban írta első nagy sikerét, a Zalán futását (1825).

1841-ben Bajza József révén megismerte Csajághy Laurát, akit 1843-ban feleségül vett. Az 1848-49-es forradalom és a világosi fegyverletétel mélyen megviselte.

Első szakasza (1820-36) a nemzet és szerelem témáiról szól. Ide tartozik a Zalán futása és a Csongor és Tünde. Második szakasza (1836-46) a költészet és gondolat korszaka. Harmadik szakasza a világos utáni vereség feldolgozása.

A strofavariáns fontos fogalom Vörösmartynál - ez azt jelenti, hogy eltér az első versszak felépítésétől, ezzel hangsúlyt teremt.

Fontos: Vörösmarty három szakasza tükrözi a kor történelmi fordulópontjait is.

Szózat elemzése

A Szózat (1836) óda műfajában íródott, Horatius hagyományait követi. Lezetes (rímtelen), életút-toposzszal él, azaz az emberi élet szakaszaival párhuzamot von.

1836-ban már romantikus jegyeket mutat: vizuális elemekkel dolgozik, régi formákat használ és nagy tematikai szélességgel rendelkezik. Idő- és értékszembesítő vers, mint Kölcsey Himnusza.

Önmeggyőző szövegvezetést alkalmaz, ami azt jelenti, hogy a versbeszelő saját belső érveit fejti ki. A skót ballada forma érdekes metrikai megoldást jelent.

A skót ballada sémája: 8-6-6-8 szótagos sorok váltakoznak, xa-xa rímképlettel. Ez változatosságot ad a verses formának.

Tipp: A Szózat önmeggyőző jellege azt jelenti, hogy a költő önmagát győzködi a kitartásról.

Gondolatok a könyvtárban és Az emberek

A Gondolatok a könyvtárban (1844) rapszódia műfajában íródott. Felütése önmegszólítás, előzménye Rousseau és Kölcsey "Vanitatum Vanitas" gondolata. Zárása a küzdés parancsa.

Az emberek (1846) a lengyel forradalom hatására született. Pesszimista hangvételű, refréneket tartalmaz, és a "Vanitatum Vanitas" filozófiáját követi.

A lírai én váteszként jelenik meg - ez olyan jós, aki összefüggéseket lát, amiket mások nem. A vers témája az emberiség haladása, de pesszimista szemszögből.

A rapszódia csapongó gondolatmenetet jelent, szabálytalan sorokkal és szélsőségekkel. A küzdés parancs azt jelenti, hogy a gátló tényezők ellenére is harcolni kell.

Érdekes: A vátesz szerepe azt jelenti, hogy a költő próféta-szerű látásmóddal rendelkezik.