Az alföld című vers elemzése
1844-ben, Pesten írta ezt a hazavágyó verset Petőfi. Képzeld el: a nagyváros zajában ül, és emlékképekben idézi fel a szeretett alföldi tájat. A leírás a nagy egésztől halad a részletek felé.
A vers "felütéses kezdésű" - rögtön elkap azzal, hogy elutasítja a Kárpátokat: "Mit nekem te zordon Kárpátoknak..." Ez esztétikai választás: Petőfi szerint nincs érdek nélküli szépség, szép az, amihez érzelmi viszony fűz.
Az Alföldről írva szabadságélményt él át: "Börtönéből szabadúlt sas lelkem". A költői nézőpont folyamatosan változik, hol tágítja, hol szűkíti a képet. Konkrét tájelemek jelennek meg: gulya, gémeskút, ménes, tanya, búza.
Figyelj erre: A vers csupa hang, csupa mozgás - a lírai realizmus tökéletes példája!