"Minek nevezzelek?" - a kifejezhetetlen szerelem
Ez az 1848 januárjában írt vers rapszódia műfajú, amelyre jellemző a zaklatottság és az érzelmek hullámzása. A költő kísérletet tesz felesége szépségének megnevezésére.
Az öt versszak keretszerkezetet alkot: minden versszak elején próbálja megnevezni kedvese szépségét, a végére pedig beláti ennek sikertelenségét. Az első versszak a szem-csillag metaforára épül, komplex költői képpé alakítva.
A második versszakban galamb-metaforával a kedves szelídségét mutatja be. A harmadik versszakban a hang varázslatos erejét írja le, a negyedikben az ajkakat rubinhoz hasonlítja.
Az ötödik versszak négy különböző metaforában fogalmazza meg, mit jelent számára a felesége: "boldogságom édesanyja", "tündérlánya", "ragyogó valóság", "lelkem kincse". Végül beismeri: a nyelv nem elegendő kedvese lényének, szépségének kifejezésére.
💡 Lényeg: A vers azt mutatja be, hogy a tökéletes szerelem és szépség kimondhatatlan - túlmutat a nyelv lehetőségein.