A kommunikáció funkciói és szerepei

Amikor kommunikálsz, sokkal többet teszel, mint gondolnád! A kommunikáció hat alapvető szerepe közül mindig több is működik egyszerre.

Az ábrázolás akkor a fő cél, amikor tényeket, információkat osztasz meg - ez jellemző a tankönyvekre vagy hírközlésre. A kifejező szerep akkor dominál, amikor érzelmeidet, hangulatodat szeretnéd közvetíteni - ilyenkor gyakran felkiáltó vagy óhajtó mondatokat használsz.

Ha valakit cselekvésre akarsz késztetni, a felhívó szerep kerül előtérbe - rengeteg felszólító mondattal. A kapcsolatteremtő, kapcsolatfenntartó és kapcsolatzáró szerepek biztosítják, hogy a beszélgetés gördülékenyen menjen: köszönsz, megkérdezed, hogy érted-e, majd elbúcsúzol.

Fontos: Minden kommunikációs helyzetben ezek a szerepek együtt hatnak - mindig a szöveg típusa és a helyzet határozza meg, melyik kerül előtérbe.

Nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök

A kommunikáció két nagy pillérre épül: a verbális (nyelvi) és a nonverbális (nem nyelvi) elemekre. Mindkettő kulcsfontosságú ahhoz, hogy üzeneted eljusson a címzetthez.

A verbális kommunikáció lehet szóbeli (társalgás, előadás) vagy írásbeli $levél, e-mail$. A nem nyelvi jelek három fő csoportba tartoznak: testbeszéd, hangbeli jelzések és külső megjelenés.

A testbeszéd magában foglalja a mimikát (arcjáték, tekintet), a gesztusokat $kéz- és fejmozdulatok$, a testtartást és a térközszabályozást. Ha valakivel szoros a kapcsolatod, közelebb állsz hozzá, ha csak hivatalos a viszony, nagyobb távolságot tartasz.

A hangbeli jelzések (hangsúly, hanglejtés, beszédtempó) a szóbeli közlést kísérik, míg a külső megjelenés lényeges információkat ad rólad.

Tipp: A nem nyelvi jelek szerepe sokrétű - erősíthetik a szavaid jelentését, kifejezhetik érzelmi állapotodat, vagy akár helyettesíthetik is a szavakat.

Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

A tömegkommunikáció akkor valósul meg, amikor a kommunikációs csatorna (rádió, televízió, sajtó, internet) az emberek legszélesebb köréhez szól. Ez alapvetően különbözik a személyközi kommunikációtól.

A tömegkommunikáció forrásai szerkesztőségek, kiadók, alkotói csoportok, befogadói pedig a széles közönség. Itt nincs közvetlen szerepcsere - te "csak" befogadó vagy, bár befolyásolhatod a közlőt (például nézettséggel, olvasottsággal).

Előnyök: gyors információáramlás, naprakész tudás, szórakozás, távolságok legyőzése, nyelvtudás fejlesztése. Hátrányok: passzivitásra ösztönözhet, manipulációs lehetőségeket rejt.

A manipuláció leggyakoribb eszközei a montázs (képek olyan egymás mellé helyezése, hogy összefüggést teremtsenek) és a "mézesmadzag"-elmélet (kívánatos értékek társítása egy termékhez vagy jelenséghez).

Figyelem: A tömegkommunikáció nagy hatással van a nyelvi normák alakulására - divatszavak és új kifejezések gyakran innen terjednek el.

A magyar nyelv eredete és finnugor rokonsága

A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvcsoport ugor ágához tartozik. Legközelebbi rokonaink a vogulok és az osztjákok.

A nyelvrokonság öt fő bizonyítéka: szabályos hangmegfelelések $a finn "kolme" = magyar "három"$, alapszókészlet közös jellege $kb. 700-800 finnugor eredetű szó$, rokon szavak hasonló jelentésköre, nyelvtani eszközkészlet hasonlósága (mind toldalékoló nyelvek) és más tudományok bizonyítékai.

A szabályos hangváltozások különösen fontosak: a finn szó kezdő k-ja a magyarban hátul képzett magánhangzó előtt h-vá lett (kala → hal), míg elöl képzett hangzók előtt megmaradt (käsi → kéz).

A finnugor rokonság kiemelkedő kutatói között találjuk Sajnovics Jánost, Gyarmathi Sámuelt, Reguly Antalt és Budenz Józsefet.

Érdekes: A legnagyobb számú finnugor nép éppen a magyar, pedig nyelvünk az egyik "legkisebb testvér" a családban!

Nyelvtörténet forrásai és nyelvemlékek

A nyelvtörténeti kutatók számára az írásos nyelvemlékek a legfontosabb források. Ezeket több szempont szerint csoportosíthatjuk.

A szórványemlékek idegen nyelvű forrásokban található magyar szavak (főként tulajdonnevek). A legkorábbi: Konstantinos bizánci császár 950-951-es műve, hazai forrásból pedig a Tihanyi Apátság alapító levele (1055) az első magyar mondattal.

A szövegemlékek már összefüggő magyar szövegek. A Halotti beszéd és könyörgés (1192-1195) a legelső magyar nyelvű szövegemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom (1300 k.) pedig az első magyar vers.

A kódexek nagy terjedelmű, kézzel írt könyvek. A legrégibb a Jókai-kódex (1372-1400), amely Szent Ferenc legendáját tartalmazza.

Fontos dátum: 1450 körül készült el a Huszita Biblia, az első teljes magyar bibliafordítás, amely három kódexben maradt fenn.

Változás és állandóság a nyelvben

A nyelvészet két szempontból vizsgálja a nyelvet: szinkron módon (egy adott időpillanatban) és diakron módon (történeti fejlődésben).

A szinkron leírás a mindenkori jelent elemzi - ilyen például a mai magyar nyelv leíró nyelvtana. A diakron vizsgálat a szinkron állapotok egymásutánját, vagyis a változásokat elemzi.

A nyelvi változás folyamatos és lassú, nincsenek nagy ugrások. Az új forma egy darabig együtt él a régivel, majd fokozatosan kiszorítja azt (például: ezzel → ezvel → evvel).

A változások okai: anyagi és szellemi életmód változása, társadalmi-politikai változások, tudatos nyelvi ráhatás (nyelvújítás). Eredményei: beszédiram változás, új szavak keletkezése, régiek kihalása, jelentésváltozások.

A nyelvi állandóság biztosítja, hogy megértsük egymást - így a szókincsbeli változások a leggyakoribbak, a nyelvtan alapjai stabilabbak.

Példa: A Halotti beszéd ma is nagyrészt érthető, pedig 800 éves - ez mutatja a nyelvi állandóság erejét!

Nyelv, gondolkodás és megismerés kapcsolata

A nyelv és gondolkodás között szoros kölcsönhatás van - nem lehet egyiket sem a másik nélkül elképzelni. Három elméleti megközelítés létezik, de a valóság a kölcsönös meghatározottságot támasztja alá.

A nyelv a gondolkodási folyamat nélkülözhetetlen része, a nyelv használatához pedig gondolkodnunk kell. A kisgyerek egyszerre ismeri meg a nyelvi jelet és a külvilágot - amikor megtanulja a "kutyus" szót, akkor ismeri meg magát az állatot is.

A nyelv és megismerés kapcsolatában több információs forradalmat éltünk át: a beszéd segítségével emelkedtünk ki az állati létből, az írás függetlenné tette az ismeretek tárolását az emberi emlékezettől, a könyvnyomtatás tömeges elterjesztést tett lehetővé.

Az elektronikus információfeldolgozás végtelenné tágította az ismeretekhez való hozzáférést, és hatással van a nyelv fejlődésére is $SMS, chat, e-mail sajátos nyelvi jellemzőkkel$.

Fontos különbség: A számítógép csak információt tárol és továbbít, de gondolkodni és érezni csak az ember képes - a nyelv lelki tartalmakat is hordoz.

A nyelvváltozatok rendszere I. - Normatív és területi változatok

Minden ember több nyelvközösség tagja, ezért több nyelvváltozatot ismer és használ. A magyar nemzeti nyelv változatai három fő csoportba sorolhatók.

A normatív nyelvváltozatok a társadalom által elvárt nyelvi mintát jelentik: a köznyelv (beszélt, igényes változat) és az irodalmi nyelv (írott, igényes, közösségi célú változat).

A területi nyelvváltozatok (nyelvjárások) a nyelv horizontális tagolódását mutatják. Magyarországon 8 nagy nyelvjárást különböztetünk meg: nyugati, dunántúli, palóc, északkeleti, tiszai, mezőségi, székely és csángó.

A regionális köznyelv a köznyelv és nyelvjárások kölcsönhatásából jön létre, átmenetet képez közöttük.

A nyelvjárások eltérései: hangtani $pl. ö-zés Szeged környékén, zárt ë használata$, szótani $pióca = nadály = vérszipó$, mondattani $"Hagyjuk ezt a gyerekeket táncolni!" - palóc$.

Tudtad? A "budapesti" nyelvjárás valójában nem létezik - Budapest nyelve közel áll a köznyelvhez.

A nyelvváltozatok rendszere II. - Társadalmi változatok

A társadalmi nyelvváltozatok (szociolektusok) a nyelv függőleges tagolódását mutatják. Két fő típusuk a csoport- és rétegnyelvek.

A csoportnyelvek meghatározó tényezői: végzettség, foglalkozás, szabadidős tevékenységek. Szaknyelvek (aku, karosszéria), tudományos nyelvek (katalizátor, induktor), hobbinyelvek (póker, flös, drill) tartoznak ide.

Az argó vagy tolvajnyelv az elkülönülés szándékával jön létre, sok benne az idegen eredetű szó: héber-jiddis (meló, haver), cigány (dilis, csaj, csávó), német (link, galeri) eredetűek. Jellemző rá a durva, trágár kifejezések használata.

A szleng az argó letompított változata - alacsonyabb igényességű, bizalmas nyelvhasználat (pia, csóró, sumákol). Szókészlete folyamatosan változik, mára az irodalom és filmművészet is használja.

A rétegnyelvek életkori csoportokhoz kötődnek: gyermeknyelv (hamham, dádá), diáknyelv (doga, töri, föci), ifjúsági nyelv (kispályás, kevés vagy).

Érdekes: Az ifjúsági nyelv célja a különbözés másoktól - stílusa határozott, gyakran ironikus, erénye az eredetiség és nyelvi humor.

Határon túli magyarság nyelvi helyzete

A határon túli magyar közösségek nyelvi helyzete összetett kép, amit számos tényező befolyásol. A 2011-es adatok szerint Magyarországon 8 314 000 magyar él, de jelentős magyar közösségek találhatók a szomszédos országokban is.

A határon túli magyarság nyelvhasználati tendenciái változatosak: vannak olyan területek, ahol a magyar nyelv erős pozícióban van (például Székelyföld), és olyanok, ahol fokozatos visszaszorulást tapasztalunk.

A kétnyelvűség jellemző ezekben a közösségekben - a magyarok többsége beszéli az államnyelvet is. Ez természetes jelenség, de nyelvmegőrzési kihívásokat is jelent.

Fontos: A határon túli magyar közösségek nyelvi helyzetének megőrzése nemcsak kulturális, hanem nemzeti érdek is.