Toldaléktípusok és kapcsolódási szabályok
A toldalékok három fő típusba sorolhatók: képzők, jelek és ragok. A képzők új szavakat hoznak létre (arany → aranyos), a jelek grammatikai jelentést adnak muˊltido\H:−t, a ragok pedig a mondatbeli szerepet jelölik taˊrgy:−t,hataˊrozoˊragok.
Az igékhez járuló jelek közé tartozik a múlt idő −t, a feltételes mód −na/−ne és a felszólító mód −j. A névszóknál találjuk a többes szám −k, birtokos személyjeleket −m,−d,−a és a fokjeleket ko¨zeˊpfok:−bb,felso\Hfok:leg−.
A toldalékok szigorú sorrendben kapcsolódnak: először a tő, aztán a képzők, majd a jelek, végül a ragok. Például: "szeret + et + é + ról" - ez a sorrend nem változtatható meg, különben értelmetlen lesz a szó.
💡 Megjegyzés: Csak egyetlen toldaléktípus áll a tő előtt: a felsőfok jele leg−, ezt hívjuk prefixumnak.