Történelmi háttér

Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság bukása után Magyarország káoszban volt. 1919 augusztusában összeomlott a proletárdiktatúra, román csapatok szállták meg Budapestet, majd novemberben Horthy bevonult a fővárosba.

Pontosan ebben a zűrzavaros időszakban, 1919. augusztus 14-én érkezik Édes Anna Vizyék házába cselédnek. A történelmi káosz tökéletes hátteret ad a személyes tragédiákhoz - amikor egy ország zuhan a mélybe, az egyszerű emberek sorsa is megpecsételődik.

A Trianoni békeszerződés (1920) után Magyarország teljesen megváltozott, és ez a társadalmi változás minden szereplő életét meghatározza a regényben.

Fontos tudnod: A történelmi események nem díszletként szolgálnak - ezek a fordulópontok közvetlenül befolyásolják Anna és a többi szereplő sorsát.

A regény keletkezése és típusa

Ez volt Kosztolányi utolsó regénye, és talán a legjelentősebb prózai műve. 1926-tól jelent meg a Nyugat folyóiratban folytatásokban, eredeti ötlete pedig egy valós eseményen alapult.

Az alapötlet többféle forrásból származhat: Kosztolányiné szerint ő találta ki a tökéletes cselédlány történetét, Márai szerint egy házmesters feleség volt a modell, maga Kosztolányi pedig újságokban olvasott hasonló esetekről.

A regény egyszerre lélektani, politikai és társadalmi mű. Nem csak Anna belső világát tárja fel, hanem az egész korszak társadalmi feszültségeit és osztályellentéteit is bemutatja.

Tipp: Amikor elemzed a regényt, mindig gondolj arra, hogy ez a három szempont (lélektani, politikai, társadalmi) hogyan fonódik össze!

A regény témája és címe

A történet középpontjában az úr-cseléd viszony áll, ami Anna faluról a városba való érkezésétől a tragikus végjátékig követi végig a szereplőket. Anna sorsa párhuzamot mutat az egész proletariátus elgépiesedésével és rabszolgasorba taszításával.

A kiszolgáltatottság és szegénység bemutatása nem csak társadalomkritika, hanem mélyen emberi történet is. Anna fokozatosan válik gépből emberré, majd ismét géppé a történet során.

A "Édes Anna" cím különleges jelentésű: Kosztolányi szerint az Anna név a mannát idézi, valamint egy "kacér és nőies feltételes módot". A teljes név pedig az "édesanya" szókapcsolatot juttatja eszébe.

Figyelj erre: A cím ironikus - Anna élete egyáltalán nem édes, ez a kontrast teszi még fájdalmasabbá a történetet.

Időszerkezet

A regény 1919 augusztusától 1921 januárjáig követi végig az eseményeket, viszonylag rövid, de intenzív időszakban.

Az időrend lineáris és pontosan követhető: Anna 1919. augusztus 14-én érkezik, szeptemberben jön Jancsi, októberben kezdődik a románc, 1920 januárjában "lebukik" Báthory úr, februárban meghiúsul Anna férjhezmenetele.

A kulcsdátum 1920. május 28. - az estély éjszakája, amikor Anna megöli gazdáit. Ezután következik novemberben a per, 1921 januárjában pedig Anna Márianosztrára kerül.

Az időkezelés nem egyenletes - néhány napot részletesen kidolgoz az író, míg hónapokat egyetlen mondattal elintéz. Ez a technika fokozza a drámai hatást.

Készülj a dolgozatra: Tudd kívülről a főbb dátumokat, mert ezek gyakran szerepelnek a feladatokban!

Helyszínek

A regény Budapest Krisztinavárosi részében játszódik, ahol valós és kitalált utcanevek keverednek. A valós helyek (Attila utca, Vérmező, Krisztina tér) hitelességet adnak, a kitaláltak (Úri utca, Ferdinánd tér) pedig bizonyos távolságtartást.

A külső terek közül a legfontosabb a Krisztinaváros, ahol a polgári középosztály él, valamint a Vérmező és a Farkasréti temető, mint szimbolikus helyszínek.

A belső terek különösen jelentősek: Vizyék lakása (ebédlő, szalon, konyha) a társadalmi hierarchiát tükrözi. Anna a konyhában él, míg gazdái a szalonban - ez térben is kifejezi az osztálykülönbségeket.

A helyszínek nem csak díszletek, hanem szimbolikus jelentéssel is bírnak: a zárt lakás Anna börtöne, a Vérmező pedig a szabadság illúziója.

Ne feledd: A tér és a társadalmi helyzet szorosan összefügg - ki hol lakik és hogyan, az mindent elárul a karakteréről!

A regény szerkezete - Mottó és keret

A latin mottó a halottak lelki üdvéért szóló könyörgés - Kosztolányi az írás alatt folyamatosan mondogatta. Ez egyetemes részvétet fejez ki Anna, az áldozatok és minden ember iránt.

Az I. és XX. fejezet keretként működik: politikamentességet hangsúlyoznak, és az elbeszélő távolságtartását mutatják. Az első fejezet a bolsevista uralom bukását írja le, de kételyeket vet fel a hitelességgel kapcsolatban.

A XX. fejezetben maga Kosztolányi is megjelenik szereplőként - Druma és társai beszélgetnek róla. Ez különleges technika, amikor az író "belép" a saját művébe.

Ez a keretszerkezet rámutat arra, hogy a történet nem csak Anna egyéni tragédiája, hanem egy egész korszak és társadalom problémáinak tükre.

Irodalmi technika: A keretszerkezet és a mottó együtt adják meg a mű alaphangját - ez segít megérteni az író szándékait.

A regény öttagú felépítése

A 20 fejezet öt részre tagolódik, mindegyiknek más-más tempója és hangsúlya van.

Az 1-2. rész $I-X. fejezet$ az előkészítést és a bonyodalmat tartalmazza: megismerjük a szereplőket, Anna beilleszkedik új környezetébe. A késleltetés módszerével fokozatosan épül fel a feszültség.

A 3-4. rész $XI-XVIII. fejezet$ a cselekmény kibontakozása és tetőpontja: Jancsi kalandja Annával, majd a menekülési kísérlet meghiúsulása és a kettős gyilkosság. Ez a legintenzívebb rész.

Az 5. rész $XIX-XX. fejezet$ a megoldást hozza: ítélethozatal és befejezés nagyléptékű elbeszélésben.

Szerkezeti tudnivaló: Az író szándékosan váltogatja a tempót - a lassú részek után mindig gyorsítás következik, ez tartja ébren a figyelmet.

Vizy Kornélné, Angéla

Angéla a hanyatló úri középosztály tipikus képviselője: huszárezredes lánya Egerből, minisztertanácsosné, méltóságos asszony. Külsőleg magas, vékony, borostyánsárga hajú és ideges-szürke szemű.

Családi élete tragikus: férje megcsalja, egyetlen lányuk hatévesen meghalt skarlátban. Ez a veszteség teljesen megváltoztatta - társadalmi kényszerből tart fent kapcsolatokat, de valójában magányos és elkeseredett.

Mániákkal küzd: gyűjtögetési és elrejtési mánia, rend- és tisztaságmánia, valamint cselédfóbia. Ezek a kényszeres viselkedések lelki sérülései következményei.

Életének középpontjában a lakás és az irányítási vágy áll - mivel minden mást elvesztett, a háztartás feletti kontroll az egyetlen, amiben még biztos lehet.

Karakter-elemzéshez: Angéla nem gonosz, hanem tragikus figura - a társadalmi elvárások és személyes veszteségek tették ilyenné.

Vizy Kornél és Druma Szilárd

Kornél a felszínes, karrierista férfi típusa: miniszteri tanácsos, majd államtitkár-helyettes, negyvenes, sasorrú, jóvágású. Megcsalja feleségét, és lányuk halála óta még távolabb került tőle.

Társadalmi kapcsolatai felszínesek és üresek - "elvbarátságok", amelyek valójában csak látszat. Ő testesíti meg a képmutató polgárság minden jellemzőjét.

Druma Szilárd ügyvéd, aki felfelé ívelő karriert fut be. Fiatal, ápolónő a felesége, egy kisfiuk van. Cselédük, Stefi tanítja őket az előkelő viselkedésre - ironikus helyzet.

A kommün bukása után a volt vörösöknek segít, így építi fel praxisát. A regény végére olyan sikeres lesz, hogy átveszi Vizyék lakását és a házgondnokságot is.

Társadalmi típusok: Mind Kornél, mind Druma a korszak jellemző figurái - az egyik a hanyatló arisztokrácia, a másik a feltörekvő polgárság képviselője.