Ady Endre magyarság-versei

Képzeljétek el: 1877-ben, egy kis erdélyi faluban született meg az a költő, aki teljesen felforgatja majd a magyar irodalmat. Ady Endre nemcsak verselni tanult meg, hanem átélni minden magyar fájdalmat.

Ady életútja elég kalandos volt. Érmindszenten született, elszegényedett nemesi családban. Jogot tanult, de újságíró lett - szülei nagy bánatára. 1903-ban megismerte Lédát (Diósy Ödönné Brüll Adél), aki nemcsak szerelme, hanem ihletője is lett. Párizs fényei, a modern világ csodái mind hatottak rá.

1906-ban jelent meg az "Új versek" - ettől a ponttól kezdve mindenki tudta: új hang született a magyar irodalomban. Egyesek rajongtak érte, mások gyűlölték, de senki nem tudta figyelmen kívül hagyni.

Magyarság-versei az igazi magja Ady költészetének. Ezekben a művekben minden magyar tragédia megjelenik: az elveszett csaták, az elmaradt forradalmak, a nemzeti lét fenyegetettségé. Ady szimbólumrendszere egyedülálló: Léda nem csak egy nő, hanem az élet titokzatos ereje. A magyar ugaron az ugar az elmaradott Magyarországot jelenti.

💡 Fontos tudni: Ady verseiben a szimbólumok mindig többrétegűek - egy kép egyszerre jelenthet konkrét dolgot és elvont fogalmat is.

A Tisza-parton elemzése

Ez a vers tökéletesen mutatja, mennyire idegen lett Ady saját hazájában. A két versszak éles ellentétben áll egymással - ez a kontraszt adja a vers erejét.

Az első versszakban a Gangesz az őshazát szimbolizálja. Itt minden finom, nemes: álmodozás, gyöngéd érzelmek, virágok. Ez a termékeny élet, az értéktelítettség világa, ahol a tehetség kibontakozhat.

Ezzel szemben áll Magyarország durvasága: bambák, vad csókok, sivatag, durva kezek. Ady leltártechnikával (listázással) fejezi ki ezt a durvaságot. Nézzétek meg a második versszak első három sorát: "Gémes kút, malom alja, fokos, / Sivatag, lárma, durva kezek, / Vad csókok, bambák, álom-bakók."

Ez a költői technika nagyon hatásos - mintha egy leltárt olvasnánk a magyar elmaradottságról. Ady fájdalmasan tapasztalja, hogy tehetségét nem értékelik itthon, miközben külföldön elismerik.

Arany János balladái - A bűn és bűnhődés

Arany János (1817-1882) nemcsak költő volt, hanem a magyar nyelvművészet mestere is. Nagyszalontán született földműves családban, de olyan magasra emelkedett, hogy az Akadémia főtitkára lett.

A ballada olyan műfaj, ami egyszerre tartalmaz lírai, epikus és drámai elemeket. Greguss Ágost szerint: "a ballada tragédia dalban elbeszélve." A lényeg, hogy egy tragikus történetet sűrít össze, gyakran homályban hagyva bizonyos részleteket.

Arany balladái három nagy témakör körül csoportosulnak:

• Népies balladák: Itt jelenik meg legerőteljesebben a bűn és bűnhődés motívuma
• Történelmi balladák: A zsarnokság, az elnyomás és a hűség kérdéseit boncolgatja
• Romantikus balladák: A kísértethistóriák, a rémromantika hatása érzékelhető

💡 Fontos tudni: Arany szerint a bűn magában hordozza a büntetést - nem külső erőnek kell beavatkoznia, a bűnös személyisége magától szétesik.

Ágnes asszony részletes elemzése

Az Ágnes asszony (1853) Arany egyik legzseniálisabb alkotása. A mű körkörös szerkezetű - a befejezésben visszatér a kezdő motívum. Ez nem véletlen: Ágnes őrülete is körbe-körbe jár.

A ballada három pillérversszakra épül (első, huszadik, huszonhatodik). Mindegyikben Ágnes egy véres lepedőt mos, újra és újra. Amikor a lepedő már tiszta, ő még mindig foltokat lát rajta - ez már csak elméje betegségének szüleménye.

Három nagy szerkezeti egység:

1. A bűntény $1-4. versszak$: Arany nem mondja ki egyértelműen, de nyilvánvaló, hogy Ágnes megölte férjét
2. A börtön és tárgyalás $5-19. versszak$: A megőrülés folyamata, majd az enyhítő körülmények miatti szabadulás
3. Az örökös mosás $20-26. versszak$: Az idő múlása, de Ágnes öregszik, ám nem gyógyul

A felező nyolcas versmérték a népies jelleghez illik, de a refrént anapesztusokban írja - ez az antik siratóénekeket idézi. A refrén általános érvényűvé emeli az egyedi tragédiát.

💡 Fontos tudni: Ágnes a Danaida-sors újkori megtestesítője - örökké ismétli ugyanazt a reménytelen cselekményt.

A bűn és bűnhődés Arany rendszerében

Arany lélektani realizmusa páratlan a magyar irodalomban. Nem hisz az intézményesített büntetésben - szerinte az erőszakra adott erőszakos válasz csak folytatja az emberiség szenvedéstörténetét.

A Vörös Rébék (1877) még sötétebb képet fest. Itt már nincs erkölcsi világrend, nincs remény a feloldozásra. A varjú örökké a bűnössel marad - "Száll a lelke, vég nélkül." Ez Edgar Allan Poe hatását mutatja.

Történelmi balladákban Arany a szabadságharc utáni helyzetre reflektál:

• A walesi bárdok: Ferenc József látogatásakor kellett volna üdvözlőverset írni, helyette ezt a remekművet alkotta
• Szondi két apródja: A zsarnoksággal szembeni erkölcsi ellenállás parancsa

A nagyvárosiak $Híd-avatás$ már a polgári világ válságát mutatják. Az új hídat öngyilkosok avatják fel - a haszonelvűség korának kárvallottjai.

Babits Mihály: A Jónás könyve

Babits Mihály nemcsak költő volt, hanem a Nyugat vezéralakja, műfordító, regényíró és irodalomszervező. A "poeta doctus" típusa - hatalmas klasszikus műveltségű alkotó.

A Jónás könyve kórházi betegségé alatt született. Forrása az ószövetségi Jónás könyve, de Babits jelentősen átalakítja a történetet. Az eredeti emelkedett hangvétele helyett ironikus, komikus hangot üt meg.

A mű felépítése négy részből áll:

1. Jónás menekülése Isten parancsa elől
2. Jónás a hal gyomrában (belső monológ)
3. Jónás Ninivében (külső cselekvés)
4. Jónás lázadása Isten ellen (belső küzdelem)

A késleltetés eszköze végigvonul a műven. Az 1-2. részben várjuk Isten parancsának teljesülését, a 3-4. részben pedig Jónás próféciájának beteljesedését.

💡 Fontos tudni: A páratlan részek (1., 3.) a külvilágban játszódnak, a páros részek (2., 4.) Jónás tudatában - ez tudatos szerkesztési elv.

A prófétaság mint sorsvállalás

Babits Jónása nem a heroikus próféta típusa, hanem az átlagemberé, aki szeretne kitérni a nagy feladatok elől. Tudja, hogy a nagy tettek nagy felelősséggel járnak, és ő inkább békében élne.

A mű központi üzenete: sorsunk elől nem menekülhetünk. Ahogy Oidipusz sem kerülhette el végzetét, Jónás sem dönthet úgy, hogy nem vállalja a rá osztott szerepet. A próféta Isten és emberek közötti közvetítő - nincs választási lehetősége.

Ez egyben "szerepvers" is lehet - Babits saját költői sorsát vetítheti Jónás alakjába. A modern költő is próféta módjára kénytelen kimondani az igazságot, még ha nem akar is különleges szerepet vállalni.

A komikus elemek (Jónás gyávasága, elbújása) nem gyengítik, hanem emberibbé teszik a figurát. Ez az "antihős" sokkal közelebb áll hozzánk, mint a fennkölt bibliai alakok.

Babits szerint minden alkotó ember prófétai küldetéssel bír - függetlenül attól, hogy vállalja-e vagy sem ezt a szerepet.