A Tisza-parton elemzése
Ez a vers tökéletesen mutatja, mennyire idegen lett Ady saját hazájában. A két versszak éles ellentétben áll egymással - ez a kontraszt adja a vers erejét.
Az első versszakban a Gangesz az őshazát szimbolizálja. Itt minden finom, nemes: álmodozás, gyöngéd érzelmek, virágok. Ez a termékeny élet, az értéktelítettség világa, ahol a tehetség kibontakozhat.
Ezzel szemben áll Magyarország durvasága: bambák, vad csókok, sivatag, durva kezek. Ady leltártechnikával (listázással) fejezi ki ezt a durvaságot. Nézzétek meg a második versszak első három sorát: "Gémes kút, malom alja, fokos, / Sivatag, lárma, durva kezek, / Vad csókok, bambák, álom-bakók."
Ez a költői technika nagyon hatásos - mintha egy leltárt olvasnánk a magyar elmaradottságról. Ady fájdalmasan tapasztalja, hogy tehetségét nem értékelik itthon, miközben külföldön elismerik.