Petőfi Sándor: Az apostol

Petőfi 1848 augusztusában kezdte írni Az apostolt, amikor a szabadságharc már veszélyben volt. A mű hangulatát meghatározták a költőt ért támadások, az európai forradalmak bukása és politikai kudarcai.

Az elbeszélő költemény műfajához tartozik, de a lírai jelleg dominál benne. A hangsúly nem a történeten van, hanem Szilveszter belső világán, gondolatain. A szerkezet in medias res technikával indul - rögtön a padlásszobában találjuk magunkat.

A mű központi motívuma a szőlőszem-hasonlat: ahogy a szőlőszemet millió napsugár érleli meg, úgy a Földet is nagy emberek lelkei érlelik. Szilveszter is egy ilyen "napsugár", aki meg fog halni, de erőt ad neki, hogy segíthet az emberiségnek.

💡 Fontos: Az apostol sorsa párhuzamba állítható Jézussal - mindketten áldozatul esnek, társadalmi bázisuk nincs, és elszigeteltségük okozza bukásukat.

Szilveszter alakja és sorsa

Szilveszter jellemzése összetett: szentimentális hős, aki állandóan összetűzésbe kerül környezetével. Rajong az igazságért és szabadságért, de képtelen alkalmazkodni a valósághoz. Példaképe Rousseau, hisz az ember eredendő jóságában.

Életének három mélypontja van: börtönbe zárják anélkül, hogy el tudna köszönni családjától; szabadulása után nem találja felesége sírját; végül kivégzését a nép örömujjongása kíséri. Ironikus, hogy amíg szabad volt, gondolatai voltak rabságban, börtönben pedig kiszabadultak.

A mű önéletrajzi elemei erősek: Szilveszter január 1-jén született (mint Petőfi), vándorlásai emlékeztetnek a költő országjárására, és a kastély kisasszonyának tilalma párhuzamba állítható Szendrey Júlia apjának ellenkezésével.

Az utóhang optimista üzenetet hordoz: ezeknek a hősöknek a küzdelme nem lehet hiábavaló, el fog jönni az idő, amikor eszméik valósággá válnak.

Arany János lírai költészete

Arany 1850-es évekbeli lírai költészete a szabadságharc leverése utáni kiábrándulásból született. Bár saját bevallása szerint inkább epikus költő, igazi lírai nagysága éppen ebben az időszakban bontakozott ki Nagykőrösön.

A Letészem a lantot (1850) című verse az elégiko-óda műfaj példája. A vers időszembesítő szerkezetű: a jelen fásultságát a múlt lelkesedésével állítja szembe. A központi kép a lant, a költészet jelképe.

A múlt pozitív képei (mosolygó ég, Petőfivel való barátság) szemben állnak a jelen kilátástalanságával. A befejező "leszakított virág" metafora a gyökerétől elválasztott, halálra ítélt alkotót jelképezi.

💡 Érettségire: Az elégiko-óda ellentétes érzelmeket von össze - a céltalan jelen elégikus, a múlt ódai, de a szomorú hangulat dominál.

A Kertben című vers példa arra, ahogy Arany egy konkrét képből (saját kertje) filozófiai gondolatig jut el. A személyes élményből általános emberi igazságot fogalmaz meg: "közönyös a világ".

Ady Endre szerelmi költészete - A Léda-versek

Ady 1903-ban ismerte meg Diósyné Brüll Adélt, akit verseiben Lédának nevezett. Ez a kapcsolat 1912-ig tartott és meghatározó volt a költő stílusának kialakulásában. Léda révén jutott ki Párizsba, ami költői világlátásának formálásában kulcsszerepet játszott.

A Léda-versek jellemzője a folyamatos harc, szélsőséges érzelmek és ambivalens szerelmi érzés. Egyszerre van jelen a közelségre vágyakozás és a menekülés vágya. Ezek gyakran énversek - nem annyira a nőről, mint inkább a költői én szerelmi problémáiról szólnak.

A Héja-nász az avaron (1905) a férfi-nő viszonyt egymást tépő héják küzdelmeként jeleníti meg. A szerelmesek útja a nyárból az őszbe, a boldogságból a boldogtalanságba vezet. A mozgás egyre gyorsul: "útra kelünk → megyünk → szállunk → űzve szállunk".

💡 Fontos: A Léda-verseket a marcangoló szenvedélyesség, a kölcsönös sebzés és a végletes érzelmek jellemzik.

A Csinszka-versek

1913-ban Ady megismerte Boncza Bertát (Csinszkát), akivel 1915-ben összeházasodott. A Csinszka-versek sok szempontból különböznek a korábbi szerelmi költészetétől.

A költői én már nem harcos, hanem "megvénült" alakként lép elénk. Hiányzik a Léda-szerelem marcangoló szenvedélyessége, helyette harmóniára, megnyugvásra törekvés jelenik meg. Az én mindenhatósága helyett kiszolgáltatottság, rászorultság mutatkozik.

Az Őrizem a szemed című vers a háború idején íródott. Formai egyszerűség jellemzi: egyszerű ritmika, rímek és ismétlések - leginkább dalra emlékeztet. A vers a társra találás vigaszáról szól a háború borzalmaival szemben.

Az első versszak idillikus nyugalmat áraszt, de már itt megjelenik a halál gondolata. A második versszakban a háborús riadtság, a harmadikban a tudatosodó fenyegetettség dominál.

💡 Különbség: Míg a Léda-versek szimbolista képekkel dolgoznak, a Csinszka-verseket dísztelenség és egyszerűség jellemzi.

Babits Mihály - Jónás könyve

Jónás könyve elbeszélő költemény, amely négy részből áll. A mű a Biblia Ószövetségének átdolgozása, de Babits jelentősen eltér az eredeti történettől.

A főbb eltérések: a bibliai Jónás maga kéri, hogy vessék a tengerbe, Babitsnál elbújik; a hajósok a Bibliában segítenének, Babitsnál ellenségesek; Babitsnál erőteljesebb Jónás panasza; a ninivei lakosok nem hisznek Jónásnak és nem térnek meg, az Úr mégis megbocsát.

A mű hangvétele egyszerre ironikus, komikus és patetikus. A komikus hatást a köznyelvi elemek és a fennkölt archaikus nyelv keveredése adja ("rühellé a prófétaságot"). A patetikus hangot a régies igealakok és a prédikátori stílus teremti meg.

💡 Értelmezés: A történet a sorsa elől menekülő átlagos ember példázata. Babits is irtózik a közszerepléstől, de végül vállalja a prófétaságot.

A mű két nagy várakozás köré szerveződik: várjuk Isten parancsának teljesülését, majd az ítélethirdetést.

Jónás útja és Babits üzenete

Az első részben Jónás menekül az Úr parancsa elől, aki vihart támaszt emiatt. A második részben a cethal gyomrában szitkozódik - ez Babits betoldása, a Bibliában imádkozna.

A harmadik rész Ninivében játszódik. Jónás három napig bolyong a kanyargós utcákon (az élet útvesztőinek szimbóluma). Az általa meg nem értett világban őt is meg nem értés veszi körül - ez Babits helyzetét mutatja a világban.

Jónás három nap alatt különböző társadalmi rétegekkel találkozik: árusokkal, színészekkel, végül a királyi palotába kerül. Itt egy cifra oszlop tetejére teszik, onnan hallgatják. Miután kinevetik, komolytalanná válik, de ő továbbra is komolyan veszi küldetését.

A negyedik részben Jónás lázad Isten ellen, mert az nem pusztítja el Ninivét. Itt mutatkozik meg Babits optimizmusa: Isten irgalmas, és néhány jó ember kedvéért megbocsát. Jónás feladata nem az ítélkezés, hanem az üzenet közvetítése volt.

💡 Tanulság: A mű a felelősségvállaló értelmiség példázata, aki túllép személyes irtózásán és vállalja küldetését.

Kosztolányi Dezső: Édes Anna - A regény szerkezete

Az Édes Anna ötlete Kosztolányi feleségétől származik: mi van, ha a tökéletes cseléd megöli gazdáit? A cím szerelmes történetet sugall, de a latin nyelvű halotti könyörgés már az elején eloszlatja ezt a képzetet.

A regény öt szerkezeti egységből áll: Anna "felfedezése", beilleszkedése, románca Jancsival, menekülési lehetőség meghiúsulása és gyilkosság, végül tárgyalás és ítélethozatal.

A szereplők két csoportra oszthatók: értékemberek (Anna, Moviszter doktor) és érdekemberek (Vizy a karrierje, Vizyné a tulajdona, Jancsi az élvezetek, Ficsor a megélhetés miatt cselekszik).

Anna karaktere összetett: érzékeny, egyszerű, iskolázatlan falusi lány, aki emberi kapcsolatokra vágyik. Mintaszerű cseléd, de nem bánnak vele emberként. Szelídsége mögött ismeretlen indulatok feszülnek.

💡 Fondig: Anna idegenségét Kosztolányi remekül érzékelteti: gyomra felfordul a kámforszagtól, megrémül Kornél nevétől. Nem városiszony ez, hanem a cselédsors elviselhetetlen volta.

Az Édes Anna szereplői és üzenete

Anna látszólag idomult engedelmes eszközzé, valójában szenved. Egyetlen kiutat kínál neki a sors: Báthory úr, a kéményseprő. De Vizyné hisztérikus betegséget produkál, mire Anna megtörik és marad.

A gyilkosság indítéka látszólag jelentéktelen: Jancsi belecsókol Moviszterné nyakába az estélyen. Amikor a rendőr felfedezi a gyilkosságot és rákiált Annára, a lány szívét melegség járja át, hogy tegezték - végre valaki emberi hangon szólt hozzá.

Vizyné kegyetlensége nem szándékos, mégis megalázza Annát. Élete tartalmatlan, Anna tölti ki, elvesztésének gondolata megbetegíti. Vizy csak karrierjével törődik, ellentmondásos személyiség. Jancsi komolytalan, Annát csak élvezeti tárgynak tekinti.

Moviszter doktor a humánum egyetlen tudatos képviselője, aki embert lát Annában. Ő az író szócsöve, aki kimondja: "nem úgy bántak vele mint egy emberrel, hanem mint egy géppel".

💡 A mű üzenete: A kiszolgáltatottságon csak úgy enyhíthetünk, ha irgalommal közeledünk egymáshoz, embert látunk és tisztelünk egymásban.

A kötődés Vizyné és Anna között kölcsönös, de nem szabad választáson alapul - mindketten elveszítik szabadságukat.

József Attila szerelmi költészete

József Attila szerelmi költészetét végighatározza az édesanyjával kapcsolatos élménye. Anyjára ambivalens módon emlékezett: félig imádattal, félig gyűlölettel a "hűtlenségéért".

Ez az alapélmény minden későbbi női kapcsolatában visszaköszön - a szerelem és a veszteség félelme, az odaadás és az elhagyatottság érzése egyszerre van jelen verseiben.

💡 Pszichoanalitikus háttér: József Attila költészetében a freudiánus pszichoanalízis hatása is megmutatkozik, különösen az anya-komplexus feldolgozásában.

A szerelmi líra témaköre József Attilánál elválaszthatatlan a társadalmi és egzisztenciális problémáktól - a személyes és a társadalmi szenvedés összefonódik.