A mű tanulsága és jelentősége
Az Isten által adott árnyékot adó tök elpusztításával tanítja meg Jónást, hogy feladata csak a közvetítés, nem az ítélkezés. "Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem" - ez a kulcsmondat.
Babits naturalisztikus elemekkel gazdagítja a történetet: részletesen leírja a vihart vagy azt a három napot, amit Jónás a cethal gyomrában tölt. Jónás groteszk figurává válik - egyszerre komikus és szánalmas.
Jónás alakjával Babits saját belső küzdelmét mutatja be. Visszahúzódó természete miatt irtózik a nyilvánosságtól, de erkölcsi kötelességének tartja a megszólalást. Ez a költői szerepvállalás dilemmája.
A mű legfontosabb tanulsága: "Vétkesek közt cinkos, aki néma". A költő - akárcsak a próféta - nem hallgathat, mert akkor ő is bűnössé válik.
Az egy évvel később írt Jónás imája már egyenes vallomás: a költő Istentől kér segítséget, mert érzi, hogy elveszítette hangját és sürgősen iránymutatásra van szüksége.
💡 Ez lesz a vizsgán: A mű alapkérdése, hogy mi a költő felelőssége nehéz történelmi időkben!