Nyelvünk helyzete a Kárpát-medencében
Tudod, hogy körülbelül 14-15 millió magyar él ma a világon, de közülük csak kétharmad lakik Magyarország területén? Ez a helyzet a trianoni békeszerződés (1920) következménye, amikor hatalmas magyarlakta területeket csatoltak el.
A határon túli magyarokat őshonos népcsoportnak nevezzük, mert évszázadok óta eredeti lakóhelyükön élnek. Ők történelmi kisebbségnek számítanak - nem önként kerültek külföldre, hanem a határok változtak meg körülöttük.
A külhoni magyarság két típusú területen él. Az egyik a tömbben élő közösségek, mint például Székelyföld, ahol majdnem 1 millió magyar lakik összefüggő területen. A másik a szórványok - ezek kisebb nyelvszigetek, ahol magyarok élnek szétszórtan.
Fontos megjegyezni: A legnagyobb magyar kisebbségek Romániában (Erdély), Szlovákiában (Felvidék), Szerbiában (Vajdaság), Ukrajnában (Kárpátalja), Horvátországban, Ausztriában (Burgenland) és Szlovéniában találhatók.
Az emigránsok külön kategóriát alkotnak - ők gazdasági vagy politikai okok miatt (például 1956 után) hagyták el Magyarországot.