A szerves kémia születése
Régen a tudósok azt hitték, hogy az élőlényeket felépítő anyagokat csak élő szervezetek tudják előállítani. Berzelius volt az, aki először külön csoportba sorolta ezeket a vegyületeket.
Az akkori elmélet szerint kellett hozzá valami különleges "életerő" (vis vitalis), amit csak az élő sejtek tudtak biztosítani. Ez teljesen logikusnak hangzott akkoriban!
Aztán jött Wöhler, és mindent felborított. Bebizonyította, hogy szervetlen anyagokból is lehet szerves vegyületeket készíteni - például sóskasavat és karbamidot állított elő laborban. Ezzel megdőlt a vis vitalis elmélet.
Lavoisier felfedezte az organogén elemeket - azokat az alapvető építőköveket, amikből minden szerves anyag áll: szén (C), hidrogén (H), nitrogén (N) és oxigén (O). Ezek a négy elem alkotja az élet kémiai alapját.
💡 Érdekes tény: Ma már tudjuk, hogy a szén tetraéderes alakzatot képez négy másik atommal, ami lehetővé teszi az óriási molekulák felépítését!