Szaporodás és jelentőség
A harasztok spórákkal szaporodnak, és még mindig vízhez kötöttek - ezért találod őket párás, árnyékos helyeken. A nemzedékváltakozás során az ivartalan szakasz (amit te látsz) sokkal hosszabb, mint a moháknál.
Evolúciós szempontból hatalmas jelentőségűek: őseikből alakultak ki később a nyitvatermők. A karbonkori óriás harasztokból keletkeztek a mai széntelepek, amikor mocsári erdőket alkottak.
Ma is fontos szerepet játszanak: oxigént termelnek, élőhelyet biztosítanak más élőlények számára, és védik a talajt az eróziótól. Fotoszintézisükkel szerves anyagot állítanak elő.
A harasztok három fő csoportra oszlanak: a korpafüvek (mint a védett kapcsos korpafű), a zsurlók (például mezei zsurló) és a páfrányok (mint a rucaöröm). A páfrányok alkotják a legnépesebb csoportot.
Jegyezd meg: A harasztok diploid ivartalan szakasza ellenállóbbá teszi őket a környezeti hatásokkal szemben.